2011. június 2., csütörtök

Gondolatok/Képek

Ha egyszer elmegyek,gondoljatok rám mosolyogva,hogy nem is igaz.Itt van velünk a tavaszi szélben,a virágillatú május leheletében,nyáron a rekkenő hőségben, az aranyszinü, szőlő illatú őszben,veletek vagyok a szikrázó kemény télben.Nem szabad sirni hiszen ez az élet maga;porból vétettünk és porrá leszünk.Mindent ami teremtetett, egyszer utol éri a pusztulás.Ez a TÖRVÉNY.Ott leszek a sok ismerős és ismeretlen lakás falán.De,leginkább itt körülöttetek,egy érintésben,egy hangban, amit az emlékezet tesz érzékelhetővé,és csak számotokra.Mondjátok,ha rám gondoltok:csak kiment valahová...talán festeni.....

                                                     Annácska unokám ol.kart.29x19.5 cm


                                                            Parkban ol.kart.69x49cm

                                                        Kagylók ceruza-fedő fehér A4

                                                            Bercsi ol.pasztell 50x35cm

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése