2011. április 28., csütörtök

Gondolatok-képek

Sápaszt az idő,a múló Idő.Valahogy olyan rövidnek,kuszának tünik minden,a napok a hetek a hónapok.Sokat gondolok az elmúlásra,de nem mint halálra hanem mint kimaradás az időből, eseményekből.Valamiféle irigység azokkal szembe akik még maradnak néhány körre.Ki tudja hány(öröm) köröm van még hátra hiszen senki sem tudhatja.A mütétem előtt valahogy bele nyugodtam,talán értettem is,hogy ennek igy kell történnie.Most valahogy nem akaródzik sem érteni sem elfogadni.Pedig tudom,hogy a pillanatot nem lehet előre tervezni, elgondolni,hogy igy- meg úgy lesz.Az a pillanat folyamata.
                                                   A nagyváradi Bazilika Minor ol.kart.(?xcm)
                                                          Őszi versenyek ol.kart.(?xcm)

                                                        Müteremben ol.vászon 20x30cm

                                                       Váradi utca ol.farost 40x50cm

                                                          


                                                             

                                                            

2011. április 24., vasárnap

Gondolatok/Képek


Érdekes,az évek múlásával az ünnepek is megváltoznak.Vagy lehet,hogy mi változunk.Elmúlnak a varázs-várások az idő emelkedettsége, amit a várakozással töltünk.De az is lehet,hogy elvettek tőlünk valamit
                                                            Kertben ol.kart. 70x100cm
                                                      Havas kazlak ol.vász.50x70cm

                                                                   
A váradi vár ol.farost 28x50cm

.

2011. április 17., vasárnap

Gondolatok-képek

Jövendőmondó szociológusok és főként politikusok beszélnek emberhez méltó öregkorról,ami persze boldog.Hogy nekik legyen mondva,meg mindazoknak akik ezt mondogatják már gyerekkorom óta- ezt hallom.Ameddig az ember fiatal nem tulajdonit neki nagy jelentőséget,inkább látja,hogy milyen az öreg ember,mintsem tudja.Valahogy skizofrén viszonyban van a test és a lélek.Mig a test öregszik a lélek ott marad valahol az időben huszonévesen.Nem vesznek tudomást egymásról,legalább is egy ideig.De aztán eljő az idő amikor a test üzen a léleknek.De a lélek meg sem hallja.Reggelente nehéz a megmozdulás a kelés.Itt fáj-ott fáj-szól az üzenet és jönnek mindenféle nyavalyák.Féltjük a másikat,hogy el ne veszitsük,félünk a hirtelen csapástól ami minket sújthat,félünk,mert ki vagyunk szolgáltatva,ezt már megtanultuk.Szóval az öregség amolyan tabu amiről csak nagyon keveset,inkább semmit.Amikor még fiatalok vagyunk senki nem mondja el,hogy ha megöregszel,akkor nagyon szar lesz a világ-amit talán fiatalon el sem hinnénk.
                                                       Önarckép ol.-vászon  59x49cm

                                                           Elválás ol.kart. 70x50cm

                                                                Akt ol.kart. 70x50cm

                                                              Ilva ol.kart. 70x100cm

2011. április 14., csütörtök

Gondolatok/Képek

Érdekes,mostanában sokszor van amolyan visszaérzés az Időben.Nagyon sokszor ha megcsap egy illat,egy világitás,egy dallam, régi időkbe kerülök újra hangulatilag.Ma is a sülő hús illata vissza vitt gyermekkoromba,egy vasárnap délelőttre amikor sétálásomból hazafelé az utcán éreztem.Nyár volt és készült az ebéd valahol,és a déli szellő az orromba hozta a sülő hús illatát.Szép napsütéses,csendes vasárnap délelőtt volt.Nem az az érdekes,hogy ilyen emlékek jönnek elő,hanem az hogy egyre sürübben.
                                                    In memoriam Krúdy ol.kart. 70x50cm

                                                                   Porté ol.kart.(?xcm)

                                                    Vasárnap délelőtt olaj-kart. 100x70cm

                                                         Virágárus lány ol.-kart.70x100cm

2011. április 11., hétfő

Gondolatok-képek

Nem, nem lettem hütlen.Annyi történt,hogy mással foglalkoztam,festettem,új honlapot csináltam.Nagyából ennyi.Futnak a napok, nehezen melegszik ki az idő.A fügefám nem fagyott ki,tele van fügével,és a leveleit is bontogatja.Érdekes,a termés hamarább megjelenik mint a lombja.Ma néhány "rámázott"képet teszek föl.
                                                           Parkban o.v.fa 40x50cm

                                                          Esős nap ol.vászon 60x80cm

                                                             Akt ol.vászon 80x60cm

                                                           Siratók ol.vászon 100x80cm

2011. április 3., vasárnap

Gondolatok/Képek

Valahogy az idő múlásával mintha körülöttünk is múlnának,fogynának a barátok,ismerősök.No nem úgy, hogy meghalnak,hanem meggyérül a kapcsolattartás,majd abba is marad.Csak véletlenszerü találkozások,aztán meg már azok sem, mert ténylegesen csak egy utolsó találkozás amiről csak mi tudunk-a temetésen.Igy jövünk-megyünk az Időben.Átsuhanunk a szinen statisztaként,mindegy, hogy mi voltál, csak egy statiszta maradsz.Utánad az enyészet és a lassan fakuló emlékezés.Behorpadt sir és kidőlt kereszt,majd azt is benövi a gaz.De az egészben csak az a jó, hogy már semmire sem emlékszel.Talán.

                                                        Napnyugta ol.kart.26x42cm

                                                            Parkban ol.kart. 60x42 cm

                                                               Botond paszt.papir A4

                                                               Akt ol.kart. 60x42cm

2011. április 1., péntek

Gondolatok-képek

Lassan eljön a szép, meleg idő.Jön a vakáció és én újra megyek csavarogni a váradi unokámmal:Botival.A szegediek még kicsik,de lassan Ők is felnőnek.Csak Ők,sajnos messze vannak.
Az Élet pedig gyorsan fogy és kiszámithatatlan.Egy ideje értem,hogy 60 fölött miért is ajándék minden nap.Az ember már tudja, hogy ki van állitva az Égi behivó,csupán a kézbesitőre kell várni aki minden nap megérkezhet.És akkor nincs apelláta,el kell menni, itt hagyni mindent-mindenkit,gondokat, gondolatokat,szeretetet,gyülöletet,nem törődni semmivel-senkivel, hogy mi lesz az életünk munkájával.Vajon tényleg az Enyészet a lét igazi értelme?
                                                          Várakozás ol.kart. 60x42 cm





 
                                                               Akt ol.kart. 70x50 cm




                                                    Alvó akt ol.vászo-farost 35x50cm

                                                            Este ol.kart. 64x90cm